Hatalom...kéz formálta rabság,
S a Pillangót markomba zárom.
...
Így én magam sem láthatom.
Kezem börtöne ajtót nyit,
Ujjam hegyére engedem,
S ő felragyog a végtelen
összes színében.
Most ő ejt rabul engem,
A puszta látványa,
A mennyei ég csodája.
Eredj innen, menj, repülj!
Ne nézz vissza! Gyerünk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése