…szóval csapjunk a lecsóba!
"Új élet" új blog.
Nem szeretek bevezetést írni, mindig gondban vagyok, honnan is kéne kezdeni. Ezúttal az az egyedi helyzet állt elő, hogy a kezdet adott, így bevezetést is írok.
A kezdet a kezdet…
Néhány héttel ezelőtt újjászülettem, szó szerint.
Egy különleges tábornak és néhány még különlegesebb embernek
köszönhetően beleszülettem az új életembe, megpróbálva magam mögött hagyni a régit,
a fájdalmasat, az elmúltat.
Szívembe zárt új emberek, új érzések, új elvek, új szemléletmódok, új utak, új célok…új élet. A Vadregény Táborban eltöltött hét megajándékozott az újrakezdés lehetőségével. Ki tudja, talán az egy hét alatt tett benső utazásom naplója is felkerül valamikor az oldalra…meglátjuk.
Mindenesetre nagyon sokat jelentett…a legjobban az ott
készült rajzzal tudom leírni utazásomat.
 |
| A Vadregényes Lélekút |
És igen, ezzel el is érkeztünk a lényeghez: nem fogom leírni ki vagyok,
mi vagyok, miért vagyok és hová tartok…talán magam sem tudom a válaszokat.
Beszéljenek helyettem, a rajzaim és írásaim. Meséljenek életről és érzésekről, utakról és célokról, örökítsenek meg pillanatokat és múló gondolatokat!
Beszéljenek helyettem, a rajzaim és írásaim. Meséljenek életről és érzésekről, utakról és célokról, örökítsenek meg pillanatokat és múló gondolatokat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése